Az
ötvenes-hatvanas évek egyik jelképévé vált a szintetikus alapanyagból,
kevés széndioxid hozzáadásával készült "narancsízû" Bambi, "a gyerekek
kedvence".
A két és fél decis csatos üvegben árult nedû sokáig az egyetlen üdítõital volt a magyar piacon. A Bambit
1947-ben a Hazai Szikvízüzem kezdte palackozni Horváth Mihály téri
üzemében, mely az államosítás után a Fõvárosi Ásványvíz és Szikvíz Üzem
kezelésébe került. Gyártását az ötvenes években áthelyezték a X. Halom
utcai üzembe, majd 1960-tól az akkor már Fõvárosi Ásványvíz és Jégipari
Vállalat (FÁJIV) névre hallgató cég Döbrentei téri palackozójába, ahol
a megugrott kereslet miatt NDK-gépsorokat állítottak be. A hatvanas
évek elején újdonság erejével hatott a hasonló alapanyagokból készült,
de citromízûre kevert, szintén csatos üvegben, a FÁJIV által forgalomba
hozott Utas üdítõ, valamint a gyümölcsízû Erdei Bambi.
Jóllehet
a licenc alapján, külföldrõl behozott sûrítménybõl gyártani kezdett
amerikai üdítõk közül elsõként a Coca-Cola jelent meg Magyarországon
(1968, Kõbányai Likõrgyár), a Bambi "halálát" a Pepsi okozta. A FÁJIV
ugyanis a margitszigeti üzemben 1970-ben hozzálátott a Pepsi Cola
palackozásához, ezért néhány hónappal korábban leállította a Bambit
gyártó gépsorokat. A FÁJIV-nál 1972-tõl görög alapanyagból megindult az
Olympos Orange üdítõ palackozása is.
Szintén külföldi - holland - licenc alapján indult 1970-ben a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) Óbudai Szeszgyárában a Sztár
üdítõcsalád készítése. A Sztár üdítõket késõbb több vidéki üzemben is
palackozták. A Sztárt 1987-ben a Buszesznél a Queen üdítõcsalád
váltotta fel, melyet - az 1992-es privatizáció során az osztrák
Mauthner-Markhof tulajdonába került cégnél - ma is gyártanak.
Az elsõ korszerû magyar üdítõként emlegetik az osztrák aromával, de már itthoni mustsûrítménybõl készült Traubisodát,
melyet a Badacsonyi Állami Gazdaság (BÁG) balatonvilágosi üzemében
kezdtek gyártani 1971-ben a Lenz Moser céggel kötött megállapodás
alapján. A Traubinak becézett, két évtizeden át rendkívül sikeres üdítõ
iránti kereslet a megerõsödött konkurencia miatt a 90-es évek elején
megcsappant, az eladósodott BÁG a felszámolás sorsára jutott, s a
balatonvilágosi üzemet - a Traubi licencjogával együtt - a debreceni
Centráls Kft. vette meg 1993-ban. A Centráls az üzemet és a védjegyet
1995-ben eladta a Traubi Hungária Rt.-nek, mely gyártani kezdte az
üdítõt. Ugyanakkor a debreceni Ráthonyi Kft. is gyártja 1995 óta a
Traubit, amihez a jogot - a Lenz Moser csõdbemenetele után az aromát
szállító - osztrák Warimpex AG-tól vette meg. A Ráthonyi Kft. által
indított, évekig tartó pereskedés után 2000-ben a Legfelsõbb Bíróság
kimondta, hogy a Traubi Rt. nem használhatja nevében a Traubi szót, s
több bírósági döntés szerint is védjegybitorlást követ el a Traubisoda
jelenleg is folyó gyártásával.
Hazai gyümölcsalapanyagból készült magyar szabadalom alapján 1973-ban az elsõ - szõlõ ízû - Márka üdítõ
a Délalföldi Pincegazdaságban, s a következõ években az ország több
üzemében is megkezdték a különféle ízû Márka üdítõk gyártását. A
nyolcvanas évek közepére a Márka népszerûsége megcsappant, több helyen
is leállt a termelése, a Badacsony-vidéki Pincegazdaság gyõri üzemében
1988-ban például a gépeket átállították a - néhány évvel korábban a
Budapesti Likõripari Vállalatnál (Buliv) gyártani kezdett - brit
Schweppes üdítõk palackozására. A nyolcvanas évek végén már csak a
Pest-megyei Pincegazdaság szentendrei egysége gyártott Márkát, az
1990-es privatizáció után az üzem a Promontorvin Rt.-é lett, melyet
1997-ben felszámoltak, azóta a Promontorbor Rt. palackozza a Márkát.







