Az ötvenes-hatvanas évek egyik jelképévé vált a szintetikus alapanyagból, kevés széndioxid hozzáadásával készült "narancsízû" Bambi, "a gyerekek kedvence".

 

A két és fél decis csatos üvegben árult nedû sokáig az egyetlen üdítõital volt a magyar piacon. A Bambit 1947-ben a Hazai Szikvízüzem kezdte palackozni Horváth Mihály téri üzemében, mely az államosítás után a Fõvárosi Ásványvíz és Szikvíz Üzem kezelésébe került. Gyártását az ötvenes években áthelyezték a X. Halom utcai üzembe, majd 1960-tól az akkor már Fõvárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat (FÁJIV) névre hallgató cég Döbrentei téri palackozójába, ahol a megugrott kereslet miatt NDK-gépsorokat állítottak be. A hatvanas évek elején újdonság erejével hatott a hasonló alapanyagokból készült, de citromízûre kevert, szintén csatos üvegben, a FÁJIV által forgalomba hozott Utas üdítõ, valamint a gyümölcsízû Erdei Bambi.

Jóllehet a licenc alapján, külföldrõl behozott sûrítménybõl gyártani kezdett amerikai üdítõk közül elsõként a Coca-Cola jelent meg Magyarországon (1968, Kõbányai Likõrgyár), a Bambi "halálát" a Pepsi okozta. A FÁJIV ugyanis a margitszigeti üzemben 1970-ben hozzálátott a Pepsi Cola palackozásához, ezért néhány hónappal korábban leállította a Bambit gyártó gépsorokat. A FÁJIV-nál 1972-tõl görög alapanyagból megindult az Olympos Orange üdítõ palackozása is.

Szintén külföldi - holland - licenc alapján indult 1970-ben a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) Óbudai Szeszgyárában a Sztár üdítõcsalád készítése. A Sztár üdítõket késõbb több vidéki üzemben is palackozták. A Sztárt 1987-ben a Buszesznél a Queen üdítõcsalád váltotta fel, melyet - az 1992-es privatizáció során az osztrák Mauthner-Markhof tulajdonába került cégnél - ma is gyártanak.

Az elsõ korszerû magyar üdítõként emlegetik az osztrák aromával, de már itthoni mustsûrítménybõl készült Traubisodát, melyet a Badacsonyi Állami Gazdaság (BÁG) balatonvilágosi üzemében kezdtek gyártani 1971-ben a Lenz Moser céggel kötött megállapodás alapján. A Traubinak becézett, két évtizeden át rendkívül sikeres üdítõ iránti kereslet a megerõsödött konkurencia miatt a 90-es évek elején megcsappant, az eladósodott BÁG a felszámolás sorsára jutott, s a balatonvilágosi üzemet - a Traubi licencjogával együtt - a debreceni Centráls Kft. vette meg 1993-ban. A Centráls az üzemet és a védjegyet 1995-ben eladta a Traubi Hungária Rt.-nek, mely gyártani kezdte az üdítõt. Ugyanakkor a debreceni Ráthonyi Kft. is gyártja 1995 óta a Traubit, amihez a jogot - a Lenz Moser csõdbemenetele után az aromát szállító - osztrák Warimpex AG-tól vette meg. A Ráthonyi Kft. által indított, évekig tartó pereskedés után 2000-ben a Legfelsõbb Bíróság kimondta, hogy a Traubi Rt. nem használhatja nevében a Traubi szót, s több bírósági döntés szerint is védjegybitorlást követ el a Traubisoda jelenleg is folyó gyártásával.

Hazai gyümölcsalapanyagból készült magyar szabadalom alapján 1973-ban az elsõ - szõlõ ízû - Márka üdítõ a Délalföldi Pincegazdaságban, s a következõ években az ország több üzemében is megkezdték a különféle ízû Márka üdítõk gyártását. A nyolcvanas évek közepére a Márka népszerûsége megcsappant, több helyen is leállt a termelése, a Badacsony-vidéki Pincegazdaság gyõri üzemében 1988-ban például a gépeket átállították a - néhány évvel korábban a Budapesti Likõripari Vállalatnál (Buliv) gyártani kezdett - brit Schweppes üdítõk palackozására. A nyolcvanas évek végén már csak a Pest-megyei Pincegazdaság szentendrei egysége gyártott Márkát, az 1990-es privatizáció után az üzem a Promontorvin Rt.-é lett, melyet 1997-ben felszámoltak, azóta a Promontorbor Rt. palackozza a Márkát.