Az 1874-ban Egger Bernát távírógépgyártó mûhelyébõl kifejlõdött, s 1896-ban - a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részvételével - alakult Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. szinte kezdettõl a fõvárostól akkor még elkülönülõ Újpest ipari területén alakította ki telephelyét. Az itt megkezdett izzólámpagyártás indult meg a villanykörték szállítása az Osztrák-Magyar Monarchia egész területére.

Az anyagtechnológiai kutatások eredményeként készülhetett el 1911-ben az elsõ gáztöltésû wolframszálas izzólámpa, amelynek sikere a termelés további fellendülését hozta. Az amerikai Western Electric egy évvel késõbb betársult a vállalatba, és ettõl kezdve használják a Tungsram márkanevet. A cégben 1932-ben a szintén amerikai General Electric szerzett meghatározó részesedést.

Az akkor már Aschner Lipót vezette Egyesült Izzó 1922-ben alapította meg késõbb nemzetközi hírûvé vált kutatólaboratóriumát. Itt dolgozott Bródy Imre fizikus is, akinek alapkutatásai eredményezték a lámpabúra kriptonnal történõ megtöltését 1931-ben, s ez forradalmasította az izzólámpagyártást.

A kriptonizzó magasabb élettartama, gazdaságosabb fényhasznosítása miatt 1936-ra már a világpiacon is elismert volt. A következõ évtizedben több, itt született, jelentõs szabadalom bejelentése segítette a húszas évek végétõl gyártott elektroncsövek elterjedését. A cég 1925-tõl Tungsram márkanévvel rádiókat is készített.

A második világháború alatt a vállalat súlyos károkat szenvedett, majd a szovjet hadsereg a gépeket leszerelte és kiszállította az országból. Ezért a háború után csak nagy erõfeszítésekkel indulhatott meg a termelés. A gyár világra szóló tudományos szenzáció színhelye volt 1946. február 6-án: itt került sor Bay Zoltán fizikus, a kutatólaboratórium vezetõje sikeres kísérletére, amelyben radarvisszhangot fogott fel a Holdról az üzemben készített lokátorral. A Gestapo által elhurcolt Aschner 1948-as visszatérése, s újbóli igazgatói kinevezése után aztán újra megindult a kriptonlámpa- és fénycsõgyártás, míg Vácott felépült a tévéképcsõ- és alkatrészgyár, Újpesten pedig a vákuumtechnikai gépgyár.

A gyárhoz 1963-ban "hozzácsapták" a Konverta Egyenirányítógyárat és a gyöngyösi Félvezetõ- és Gépgyárat, majd megindult a germánium- és szilíciumalapú félvezetõk gyártása. 1964-ben az újonnan felépített nagykanizsai gyáregységben is megkezdõdött a termelés. 1969-ben a törzsgyár kutató- és fejlesztõ részlegéhez csatolták a Híradástechnikai Kutató Intézetet és Távközlési Kutató Intézetet. A nyugati piacokon is rendkívül sikeres cég 1977-ben az USA-ban vegyes vállalatot alapított Action-Tungsram néven, majd a nyolcvanas évektõl kiépítette külföldi értékesítési hálózatát. Nevét 1984-ben változtatta Tungsram Rt.-re.

A kvázi rt formában mûködõ Tungsramot 1988-ban tényleges részvénytársasággá alakították, a fõ tulajdonos a Magyar Hitelbank (MHB) lett. A társaság 1989-ben az osztrák Girozentrale vezette nyugati bankkonzorcium kezébe került, amely még abban az évben a többséget eladta a General Electricnek, majd az amerikai cég 1994-tõl már kizárólagos tulajdonosává vált a cégnek.