A nagyvilágot hozta a magyar családok otthonaiba a 20. század elsõ felében a Tolnai Világlapja heti képes újság, melynek elsõ számát 1901-ben jelentette meg Tolnai Simon.

Tolnai 1939-ig szerkesztõje is volt a lapnak, amelyet a versenytársaknál - például az 1854-ben indított és késõbb a Franklin Társulat által kiadott Vasárnapi Újságnál - olcsóbban és jóval nagyobb, sokszor százezret is meghaladó példányszámban dobott utcára. Az 1898-ban alapított Tolnai Nyomdai Mûintézet és Kiadóvállalat a hetilap mellett népszerû könyvsorozatokat is kiadott, mint például a Tolnai Világkönyvtár, a Tolnai Új Világlexikona vagy a Tolnai Világtörténet. A kiadó részvényeinek többsége 1940-ben állami kézbe került, 1941-tõl Forrás néven mûködött (a hetilapot Világlap néven adták ki). Az államosítások után 1950-ben összevonták a - gyökereit az 1577-ben, Nagyszombaton alapított egyházi nyomdára visszavezetõ - Dohány utcai Egyetemi Nyomdával (a Dolgozók Világlapjának átkeresztelt kiadvány 1951-ben jelent meg utoljára), amely 1999-ben a Mahir érdekeltségi körébe tartozó Zenith Nyomdaipari Rt. tulajdonába került.

A század elsõ felének legnagyobb magyarországi kiadója az Athenaeum Irodalmi és Nyomdaipari Rt. volt, amelynek elõdjét Emich Gusztáv nyomdász hozta létre 1868-ban a Ferenciek terén, majd 1898 után a Miksa (Osvát) utcában mûködtette. Hírnevét az Est-lapok alapozták meg, s színvonalas kiadványai - Petõfi-, Ady-, Móricz-kötetek, valamint könyvsorozatok, például a Modern Könyvtár, Olcsó Regény - az elsõ számú kiadóvá emelték. Az államosítás után a kiadói feladatokat a Szépirodalmi Könyvkiadó vette át, amely 1993-ban kft-vé alakult, majd 1998-ban megszûnt.

Hasonlóképpen a Szépirodalmihoz került az államosítás után a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. tevékenységi köre. A Révai testvérek - Sámuel és Leó - 1869-ben nyitottak könyvesboltot az Ügynök utcában (ma Kresz Géza utca), amely mellett 1880-ban Sámuel fia, Révai Mór János indított kiadót. Számos regényt adott ki, megszerezte Jókai és Mikszáth mûveinek kiadási jogát. 1911-ben indult útjára - a Pallastól vett jogok alapján - a Révai Nagy Lexikona kiadása. Az idõközben rt-vé alakult cégnek 1917-tõl a Vadász utcában nyomdája is volt, mely az államosítás után Nyomdaipari Szolgáltató Vállalatként mûködött. Az 1990-es privatizációt követõen a brit Wethmough többségi tulajdonával megalakult a Révai Nyomda Kft., mely a Vadász utcai épület eladása után Óbudán épített nyomdát.

Elsõsorban az 1893-ban indított Pallas Lexikonról vált ismertté a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., mely az 1884-ben tönkrement Wilckens és Waidl nyomda helyén, a Koronaherceg (ma Petõfi Sándor) utcában kezdett mûködni, késõbb pedig a Kecskeméti utcába költözött. 1895-ben került át a Honvéd utcába, ahol aztán jogi és közgazdasági szaklexikonokat is megjelentetett, a két háború között pedig egyre inkább a nyomdai tevékenységre helyezte a hangsúlyt. 1945 után a kiadó nem mûködött tovább.