Az akkori idõk öt legjelentõsebb magyar kártyagyártója - Wilner József, Schell István, Zsíros István, Giergl István és Turi Ferenc - 1869-ben úgy döntött, hogy erõit közös cégben egyesíti, s "Elsõ Magyar Kártyagyár Részvénytársulat Pesten" néven a Csengery utcában létrehozta az ország legnagyobb kártyakészítõ üzemét.

A hazai konkurenciával még csak elbírtak volna, de a bécsi Piatnik cég - mely olcsó kártyáival sorra tette tönkre a Monarchia kisebb üzemeit - szinte elárasztotta a magyar piacot, s végül térdre kényszerítette õket is. Az 1896-ban csõdbe ment üzemet a bécsi Piatnik vásárolta fel, s "Elsõ Magyar Játékkártya Gyár, Piatnik Nándor és Fiai" névre keresztelte át.

Piatnik Ferdinánd Budán született 1819-ben, s ott is tanulta ki a kártyafestõ mesterséget, majd Pozsonyban és Bécsben kezdett dolgozni. 1843-ban megvette Anton Moser húsz éve mûködõ bécsi üzemét, s a "Ferdinand Piatnik und Söhne" a század végére a Monarchia legnagyobb kártyagyárává fejlõdött. Piatnik nevéhez fûzõdik az 1835-tõl gyártott, úgynevezett "magyar kártya" hazai elterjesztése. A "legfinomabb magyar Helvét-kártya" elnevezésû paklikat annyira megkedvelték Magyarországon, hogy a trafikokban évtizedeken át nem is kártyát, hanem egy csomag piatnikot kértek.

A Piatnik Magyarországon hamar kinõtte a Csengery utcai üzemet, és 1903-ban a Rottenbiller utcában nyitott új gyárat, ahonnan a teljes magyar piacot ellátta. A cég sorra vásárolta fel a magyarországi és más monarchiabeli kisüzemeket, s lassanként egész Közép-Európa elsõ számú kártyagyárává nõtt ki magát, Prágában, Krakkóban is mûködött üzeme, majd saját papírgyárat is vásárolt.

A két világháború között a budapesti üzem színes kartonokat és dobozokat is gyártott, 1938-ban a szomszédos lakóházat is megvette, ahová többszintes új üzemet épített. A második világháborúban az épületet bombatalálat érte, de a gépek megmaradtak és a termelés tovább folyt, viszont - miután a tulajdonos család az ostrom elõl Ausztriába menekült - már nem kártya készült, hanem dobozok és nyomtatványok a Vörös Hadsereg részére. A nyomda dolgozói szövetkezetet hoztak létre, aminek hírére a Piatnik-család megjelent és visszavette a gyárat.

A gyárat 1948-ban államosították, Játékkártyagyár és Nyomda néven mûködött tovább, s hozzácsatolták többek között Klösz György grafikai cégét, a Kogutovitz nyomdát, valamint a földrajzi intézet államosítása után alakult Offset Nyomdát. Az egybevont vállalat 1974-tõl Offset és Játékkártya Nyomda néven mûködött, kártyát, játékokat, plakátokat, térképeket, naptárakat készített. 1993-as részvénytársasággá alakulása után az osztrák Austria International GmbH többségi részesedést szerzett benne.

Az idõközben Bécsben tovább mûködött Piatnik cég 1994-ben tért vissza Magyarországra, ma a Piatnik Budapest Kft. külföldön gyártott kártyákat és társasjátékokat forgalmaz.