|
Időtengely
|
|
|
| 2010 - |
|
|
|
2000 -
|
. |
- 2009: A Toyota ebben az évben először veszteséges
- 2009: GM bejelenti a vállalatcsoport csődjét
- 2009: Újabb gazdasági válság - számos kis,- közép és nagyvállalat számára a Lean jelenti az egyetlen megoldást a túlélésre. Újragondolni a folyamatokat, gyártást, terméket, szervezetet - megújulni.
- 2008: Toyota megelőzi az addigi legnagyobb autóipari vállalatot a GM-et, a Toyota a leggyorsabban fejlődő gyártó vállalat az utóbbi 30 évben
 2007: Lean Global Network - egyre több terüelten, üzletágban alkalmazzák a Lean koncepciót, már nem csak a gyártásban, hanem az adminisztratív területeken is.- 2007: Lean az első - a Toyota csoport pénzügyi eredményi meghaladják a GM és Ford eredményeit, bizonyítva a Toyota és Lean Termelési Rendszer hatékonyságát, életképességét.
- 2005: Lean Solutions - Jim Womack és Daniel Jones kiegészíti és pontosítja a Lean koncepciót a gazdasági válságok hatására.
- 2004: Shingo Prize-winning Kaikaku - Norman Bodek - időrendi összefoglaló a Lean filozófiáról, eseményekről, kulcsfontosságú emberekről akik segítettek a TPS és Lean Termelési Rendszer kialakításában
- 2003: Shingo Prize-winning Better Thinking, Better Results - esettanulmány a Wiremold cégcsoport Lean bevezetéséről.
- 2001: Toyota - "The Toyota Way 2001" dokumentum - melyben tiszteletét fejezik ki a Toyota a cégcsoportban dolgozó emberek felé.
|
|
1990 -
|
|
- 1998: "Világszínvonalú gyártás" szóhasználat kezdete - a GE vállalatcosport 10 millirád dollárt takaírtott meg a 6Sigma és TPS módszertanok alkalmazásával
- 1998: Learning to See - Mike Rother és John Shook megfagalmazza az Értékáram elemzés módszerét
 1996: Lean Thinking - Womack és Jones - 1991 - 1995: Sok helyen próbálkoztak az üzleti folyamatokba bevezetni a termelési tapasztalatokat, de többnyire sikertelenül. Az irodai bevezetés még várat magára
- 1990: The Machine That Changed the World - Womack and Jones
|
|
1980 -
|
|
- 1988: Kaizen Institute of Americal kaizen szemináriumokat tart Hartford Graduate Center -ben (Hartford, Conn.), TPS szekcióval
- 1988: Shingo Prize for Manufacturing Excellence könyv megjelent Norman Bodek és Professor Vern Buehler által a Utah egyetemről
 1988: Shingijutsu megbízza a Danaher Corpopration-t, hogy segítsen nekik a TPS bevezetésében a Jacobs Chuck és Jacobs Vehicle Systems cégeknél. - 1988: Kaizen Institute az első Kaizen eventjét vezeti az amerikai Jake Brake-nél
- 1988: Az első japán gyár Amerikában. Toyota Motor Manufacturing - Georgetown, Kentucky
- 1988: Taiichi Ohno's Toyota Production System - Beyond Large Scale Production angolul kiadásra került
- 1987: Motorola kialakítja a SixSigma módszertant
- 1985 - 1989: Shingo könyvek a SMED, Poka Yoke, és Study of Toyota Production System from Industrial Engineering Viewpoint Amerikában kiadásra került.
- 1984: Norman Bodek megalapítja a Productivity Press -t
- 1983: Első külföldi (amerikai) író által megjelent TPS könyv- Zero Inventories - Robert "Doc" Hall
- 1980: Kanban: The Coming Revolution kiadásra került. Ez az első könyv ami leírja a TPS és JIT kapcsolatát.
|
|
1970 -
|
|
 1979: Norman Bodek megalakítja a Productivity Inc. - et- 1979: Első amerikai látogatások, a Toyota Production System megismeréséért
- 1978: "Megszületett a Kaizen" - Taiichi Ohno publikálja a TPS-t
- 1977: Nick Edwards bemutatja az APICS konferenciáján az MRP rendszer hiányosságait
- 1975: Első angol nyelvű TPS kézikönyv elkészült Sugimori, Cho, Ohno, által
- 1973: Olajválság az egész Japán ipart válságba viszi, egyedül a Toyota profitál
- 1973: Toyota - Beszállító fejlesztési programot indít a 10 legnagyobb beszállítójának
|
|
1960 -
|
|
|
|
1950 -
|
|
|
|
1940 -
|
|
 1947 - 1949: Ohno a Toyota gyár termelési vezetője lett.
- Újraszervezi a gépcsoportokat termékközpontú elrendezéssé
- Véget vet az "egy ember egy gépet kezel" gyakorlatnak, elkezdi az "egy ember több műveletet végez" gyakorlatot
- Folyamatelemzéseket, ciklusidő elemzéseket végez
- Idő- és mozdulatelemzés
- Veszteségek megszüntetése
- Félkésztermékek lecsökkentése
- Operátorok által folyamat közben ellenőrzési módszerek
- Sormegállítási jog az operátoroknak - Ha hiba van azonnal meg kell állni
- Komponens beszállítók kialakítása (Denso, Aishin etc.)
- 1946: Ford átveszi a GM vezetési eljárásait és felhagy a Ford Termelési Rendszer tovább fejlesztésével.
- 1943: Edsel Ford meghal
- 1943: Taiichi Ohno átmegy a Toyoda Auto Loom vállalttól a Toyota Motor Corporation-be
- 1943: Ford elkészíti az új gyár elrendezést a Willow Run repülőgép gyárban, így óránként 1db B-24 es bombázót tudtak már készíteni.
 1940: Deming bevezeti a mintavételezéses ellenőrzés módszerét, majd tanítja a Statisztikai Folyamat Szabályozás elméletét a világháború után Japánban és Amerikában.- 1940: Napi 1db B-24 bombázó készül. Ford meglátogatja Németországban a repülőgép gyárat, javítani próbál a napi kibocsátáson. A cél óránként 1 repülőgép gyártása.
|
|
1930 -
|
|
- 1939: Walter Shewhart publikálta a Statisztikai módszerek könyvét. A könyvben megfogalmazza a Plan-Do-Study-Act foyamatos fejlődés alapelvét. 1950-ben kollégája W Edwards Demming megváltoztatja az alapelvet Plan-Do-Check-Act szerint.
- 1938: Just-In-Time koncepció kialakítása Koromo-ban / Honsha gyár Kiichiro Toyoda által. JIT koncepció a 2. Világháború alatt terjedt el a hadiparban.Just In Time = Megfelelő időben, a megfelelő terméket, a megfelelő minőségben, megfelelő mennyiségben.
 1937: Németországban elindulnak az első hadirepülőgép gyártások, ahol már az autóipari tapasztalatokat is felhasználják. A nagy vevői igények miatt, a Takt idő használata már mindennapos. Itt Németországban használták először a Takt időt elnevezését, amit a Toyota gyár átvett. - 1937: Toyota Motor Corporation létrejött. Kiichiro Toyoda az elnök.
- 1937: Vilfredo Pareto "80:20"-as szabályát fogalmazza meg.
- 1933: Az első (később Toyota) autóipari gyáregység létrejön Toyoda Auto névvel Loon-ban.
|
|
1920 -
|
|
- 1929: Sakichi Toyoda eladja az automata szövőgép jogait, majd Kiichiro Toyoda (Sakichi fia) újra meglátogatja a Ford gyártat és számos európai autóipari gyáregységet tapasztalatszerzés céljából.
- 1928: Ford-nak a River Rouge gyára elkészült, 100 000 alkalmazottal a legnagyobb összeszerelő gyáregysége lett a világon.
 1926: Henry Ford kiadja a Today and Tomorrow-t - 1924: Walter Shewhart kialakítja az első folyamatszabályozó kártyákat. Statisztikai folyamat szabályozás kezdete.
- 1924: Sakichi elkészíti az automata szövőgépet. Igen nagy tapasztalatot szerez az automatizálásban, gépek tervezésében, melyet az autóiparban kamatoztat majd. A gépben egy teljesen automatizált fonalcserélő egységet épített be, annak érdekében, hogy az átállást 0-ra csökkentse.
|
|
1910 -
|
|
- 1914: Ford felépíti az első szalag rendszerű gyártósorát, lecsökkenti a karosszéria szerelést 12 óráról 3 órára (teljes átfutási idő).
- 1912: A Ford Termelési Rendszert a "pontosság, folyamatosság és precizitás" jellemezte.
- 1
 911: Sakichi Toyoda meglátogatja a Ford T modell gyárát Amerikában.
- 1910 - 1912: Ford sok egységesített újítást vezet be a vágószerszámok használatában, ellenőrző rendszerekben, gépkezelésben és újra bevezeti a hőkezelt alkatrészek használatát. Ez a gyár volt a szíve a Ford vállalatcsoportnak.
- 1910: Herny Ford a Highland Park-ba költözik gyártásával - Ez a város lesz a "szülőhelye a Ford Termelési Rendszernek".
|
|
1900 -
|
|
- 1908: Henry Ford bevezeti a T modell-t.
- 1906: Vilfredo Pareto olasz közgazdász egy matematikai képlettel írta le a gazdaság egyenlőtlen eloszlását Olaszországban. Megfigyelte a gazdaság 80%-a az emberek 20% -ának kezében van.
- 1905: Frank és Lillian Gilbreth kezdte vizsgálni az ergonomikus munkahelyek fontosságát. Kialakították a mozdulatelemzés módszerét, mely 18 alapvető mozgással írja le az emberi mozgást
 1902: Sakichi Toyoda kialakította a Jidoka (Beépített minőség) koncepciót.
|
|
1890 -
|
|
 1890: Sakichi Toyoda megtervezte és elkészítette a fából készült szövőszéket.
|
|
1850 -
|
|
- 1850: Az összes amerikai fegyverbeszállító egységesített fémalkatrészeket készített a normál fegyverekhez, de mindegyikhez szükség volt kézi javításra, utómunkára, mert a gépek még nem voltak megbízhatóak a hőkezelt (nagyon kemény alapanyagú) alkatrészeknél. Első a minőség.
|
|
1820 -
|
|
- 1822: Thomas Blanchard a Springfield-i Armoryban (Amerika) 14 olyan gépet tervezett, melyet Gyártószigetes elrendezésben helyezett el annak érdekében, hogy még bonyolultabb műveleti sorrendeket tudjon kialakítani a különböző alkatrészek legyártásához, így kialakítva a rugalmas gyártószigeteket. A 14 gép emberi erő nélkül tudott gyártani, nem volt szükség a félkésztermékek gépek közötti áthelyezésre. Egydarabos gyártás.
|
|
1800 -
|
|
 1807: Marc Brunel Angliában megtervezte az első olyan gépet, mely igaz egyszerű fa termékeket gyártott, de 22 műveletet végzett el egymás után emberi segítség nélkül. Automatizálás.
|
|
1790 -
|
|
 1799: Whitney tökéletesítette a felcserélhető alkatrészek koncepcióját, amikor egy 10.000 db-os megrendelést adott az amerikai hadseregnek muskéták (fegyverek) legyártására. Több típusban azonos alkatrészeket építettek be, így kevesebb alkatrészt kellett legyártani. Első sorozatgyártások.
|
|
1760 -
|
|
 1760: Jean-Baptiste de Gribeauval francia tábornok felismerte az egységesített hajótervezés jelentőségét annak érdekében, hogy a csaták utáni javítások gyorsan megtörténjenek. Egyező alkatrészek - kevesebb pótalkatrész, variancia. Egységesítés első jelei.
|
|
1570 -
|
|
 1574: III. Henry francia király vezetésével készülnek el az első egyszerű gályahajók kevesebb mint 1 óra alatt hajónként. Folyamatos termelés kialakulása.
|
„A nevem ott látható minden egyes autón. Személyes garanciát vállalok arra, hogy a Toyota elszántan és töretlenül fog dolgozni azért, hogy visszanyerjük vásárlóink bizalmát. – mondta Toyoda.
1962: Toyota - Húzó logisztika és kanban a teljes cégcsoportban
1951 - 1955: Ohno tovább fejlesztette a Toyota Production System alapelveit:
