Feladatkörök és információk az SPC rendszerekben
Egy SPC rendszerben az egyes munkatársaknak - a gyártás közvetlen közelében dolgozótól a felsőbb szintű vezetőig - a feladatuk elvégzéséhez különböző információkra van szükségük.
Az információforrásként szolgáló adatok szinte kivétel nélkül a gyártási folyamatból nyerhetők ki, és ezek nagy része utólag már nem állítható elő. Ezért fontos, hogy előre pontosan meghatározzuk a gyűjtendő adatok körét, majd pedig úgy építsük fel az SPC rendszert, hogy ezek nagy biztonsággal, megfelelően rendszerezve és minél kevesebb ráfordítással rendelkezésre álljanak. Ahhoz, hogy a rögzített adatokból megbízható és értelmezhető információkat nyerjük, a megfelelő eszközöket kell kiválasztani, valamint azokat megfelelő módon kell alkalmazni. Egy SPC szoftverben ezek az eszközök mind rendelkezésre állnak, így az egyes munkatársak készen kapják a számukra szükséges, automatikusan előállított információkat, amelyeket értelmezve képesek lesznek a megfelelő és gazdaságos döntések meghozatalára.
Szereplők és feladatok
A feldolgozandó adatok gyűjtése a gyártás közvetlen közelében dolgozó, általunk operátornak nevezett munkatárs feladata. Ez a feladatkör a folyamatból - valamilyen rendszeres időközönként - kivett minták mérési eredményeinek bevitele mellett magában foglalhatja a különböző, a folyamatban bekövetkezett események és változások rögzítését, mint például a műszak-, a kezelő-, vagy a tételváltás, a szerszámcsere, a gépbeállítás vagy az alapanyagváltás. Ezen felül az operátornak kell ellátnia a folyamat közvetlen felügyeletét, azaz észrevenni, ha a folyamat megváltozása miatt beavatkozásra van szükség, és megtenni a szükséges intézkedést, amely jelenthet valamilyen saját hatáskörben végrehajtható tevékenységet (mint például a szerszámkorrekciót), vagy pedig szükség lehet egy magasabb szintű szakember segítségére, esetleg akár rendszer szintű beavatkozásra is.
Szükség van az operátor munkájának magasabb - mérnöki - szintű felügyeletére, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy képes a szükséges beavatkozások megtételére, vagy amennyiben az szükséges, akkor képes a problémát a megfelelő, felsőbb szintű döntési fórum felé továbbítani. Ezen a szinten kell biztosítani azt is, hogy a folyamat stabilan alkalmas legyen a vevői követelményeknek való megfelelés biztosítására, illetve azt, hogy mindez egyre magasabb szinten és nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Ehhez az operátor által gyűjtött adatok mélyebb szintű, illetve más szempontú elemzésére van szükség.
Egy felsőbb szintű vezetőnek nincs szüksége arra, hogy hozzáférjen a gyűjtött alapadatokhoz. Számára az szükséges, hogy különböző, összefoglaló jellegű információkat tartalmazó jelentésekből tájékozódhasson az SPC rendszer megfelelő működéséről, és az ott előállított jelentések alapján arról, hogy a gyártórendszer képes-e a vevői követelmények teljesítésére, valamint a rendelkezésre bocsátott erőforrások hatékony felhasználására. Az SPC rendszer továbbfejlesztéséhez szükséges erőforrásokat szintén vezetői szinten kell biztosítani.
A vevőnek, mint külső szereplőnek ugyanígy szüksége van az SPC rendszerben előállított információkra, mivel, ha a rendszer megfelelően működik, akkor ez lehetővé teszi számára, hogy külön termékellenőrzés nélkül, csak ezek a dokumentumok és az azokban szereplő információk alapján győződjön meg a beszállított termékek megfelelőségéről.
HNS Műszaki Fejlesztő Kft.Város: Győr Weboldal |
Eszközök és információk
Az alábbiakban azokat az eszközöket ismertetjük, amelyek egy SPC rendszerben rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a szükséges információkat előállítsuk, illetve értelmezni tudjuk.
Folyamat stabilitás - szabályozókártya
Az SPC, mint módszer szűken értelmezve a szabályozókártyák vezetését jelenti, amelyek segítségével a folyamat stabilitását vizsgáljuk, illetve a folyamatszabályozást megvalósítjuk. Egy folyamatra akkor mondjuk, hogy stabil (vagy szabályozott), ha arra kizárólag csak véletlen zavarok hatnak. A véletlen zavarok a folyamat természetes ingadozását eredményezik, és így a folyamat viselkedése előre megjósolható. Ezzel ellentétben a veszélyes zavarok előre nem látható időpontban és nagyságban jelentkeznek, tehát a gyártófolyamatot kiszámíthatatlanná teszik. A szabályozókártyák vezetésének célja a veszélyes zavarok észlelése, ami szükséges azok megszüntetéséhez. A veszélyes zavarok jelenlétét a szabályozókártyán az Out of Control (szabályozatlansági) esetek jelzik. Ez lehet például a szabályozóhatáron kívül eső pont, vagy más szabályszerű, de nem véletlen ingadozásra utaló alakzat, mint például a pontok folyamatos egyirányú változása (trend). A veszélyes zavarok feltárásával a szabályozókártyák megmutatják, hogy mikor van szükség beavatkozásra, továbbá azt is, hogy a beavatkozás elérte-e a hatását. Ez pedig a visszacsatolás megvalósítását, azaz magát a folyamatszabályozást jelenti. A folyamatban bekövetkezett eseményeket rögzítő „napló” a folyamatváltozások okainak meghatározásához nyújt nagy segítséget.
Selejtveszély - folyamatképességi indexek
A folyamat stabilitása még egyáltalán nem jelenti a selejtmentes gyártást, mivel a folyamat „normális”, véletlen zavarok okozta ingadozása is lehet a tűréstartományhoz képest túlságosan nagy mértékű. Ezért szükség van a folyamatképességi (Cp, Cpk) indexek számítására, amelyek a folyamat tűrésmezőhöz viszonyított helyzetét és ingadozásának mértékét, így a selejtképződés valószínűségét mutatják. A folyamatképességi mutatókból megbecsülhető a várható ppm (egymillió gyártott darabra jutó selejt) érték. A folyamatképességi indexek nagyságára vonatkozóan általánosságban 1,33 a minimum előírás, amelyhez 63-as ppm szint tartozik, de napjainkban már inkább az 1,67-es követelményszinttel találkozhatunk, amely 0,57-es ppm értéket (azaz 100 millió gyártott darabból 57 megengedett selejtet) jelent.
A folyamatképességi indexeket a szabályozókártyán ábrázolt adatokból számítjuk, fontos viszont, hogy ha a folyamat nem stabil, akkor ezt figyelembe kell venni a számítási módszer kiválasztásánál.
A képességvizsgálatoknak vannak olyan módszerei is, amelyekkel a folyamatos gyártás megkezdése előtt meghatározhatjuk, hogy a gyártóeszköz, illetve a folyamat alkalmas lesz-e a terméknek az előírások szerinti gyártására.
Döntés a termékek elfogadásáról - szabályozókártya és folyamatképességi indexek
Ha a szabályozókártyán egy mintavétel alkalmával szabályozatlanságot észlelünk, akkor nem ismert, hogy a változás a folyamatban - a megelőző mintavétel óta eltelt idő alatt - mikor következett be, így nem lehetünk biztosak az azóta gyártott darabok megfelelőségében. A folyamat szabályozatlansága esetén a folyamatképesség függvényében tudunk dönteni az utolsó mintavétel óta gyártott darabok elengedéséről vagy zárolásáról. Példaként, a QS-9000 szabványban szereplő táblázat szerint egyedül abban az esetben lehet a döntés az elfogadás, ha a képességi index 1,67 felett van, és az utolsó (a folyamat szabályozatlanságát előidéző) mintában nincs tűrésen kívüli darab. Viszont ha a képességindex értéke 1,33 alatt van, akkor minden esetben - függetlenül a folyamat stabilitásától - megkövetelt a folyamatból kikerülő darabok 100%-os ellenőrzése.
Mért értékek eloszlása - eloszlásvizsgálat
A fenti eszközök alkalmazása előtt az első lépés mindig az adott folyamat eloszlásának, azaz annak a vizsgálata, hogy a mért értékek milyen „mintázat” szerint alakulnak. A folyamat eloszlása határozza meg, hogy az adott folyamatra a továbbiakban milyen számítási módszerek alkalmazandók. A gyakorlatban előforduló folyamatok többsége - mint például a hosszméretek - normális eloszlással (vagy ahogy gyakran említik, „haranggörbével”) írhatók le. Vannak azonban olyan paraméterek, amelyek jellegükből adódóan valamilyen, a normálistól eltérő eloszlást követnek, ilyenek például az alak-, a helyzet- vagy a szilárdsági paraméterek.
A mért értékeket hisztogramban (gyakorisági diagramban) ábrázolva, grafikusan is ábrázolható a felvett eloszlás alakja, helyzete, és terjedelme a tűréshatárokhoz képest, ami könnyen felismerhetővé teszi az esetleges torzító hatásokat is.
Folyamatfejlesztési lehetőségek
A folyamat fejlesztési lehetőségeinek meghatározásához további elemzések széles köre áll rendelkezésre. Ilyenek többek között a folyamatképességi indexek időbeli alakulásának vizsgálata, vagy a selejtek okainak rangsorolásához használható Pareto-elemzés.
Megoldások
A fenti eszközök alkalmasak arra, hogy a rendszer szereplői számára megadják a szükséges információkat a folyamatok kézbentartásához, illetve a vevői követelmények biztosításának igazolásához. Fontos, hogy ezeknek az eszközöknek a segítségével felismerhetjük a folyamatokban rejlő tartalékokat is, így a rendelkezésre álló erőforrásokat sokkal nagyobb hatékonysággal tudjuk kihasználni.
Az adatgyűjtés és az információk előállítása, a rendelkezésre álló erőforrásoktól - informatikai megoldásoktól - függően, különböző automatizáltsági és szervezettségi szinten valósítható meg, ami a rendszer működési biztonságát és hatékonyságát is befolyásolni fogja.
A kézi megoldásoktól kezdve megvalósíthatók olyan alkalmazások, amelyek segítségével az információk átadása és visszacsatolása automatikusan, emberi beavatkozás nélkül történik, hiszen a megmunkálást végző gép számára az SPC rendszer akár közvetlen jelzést is adhat a folyamat leállításának szükségességéről (például a folyamat szabályozatlansága, vagy túlságosan nagy várható selejtarány esetén).
A HNS Kft. az alapszintű, alacsony költséggel rendszerbe állítható és fenntartható
HNS SPCea programját, valamint a teljes körű vállalati SPC rendszer kiépítésére alkalmas, speciális igényeket is kielégítő HNS SPC programját kínálja Önnek.
Amennyiben kérdése van, keressen bennünket, továbbá látogasson el a www.hns.eu/spc oldalra, ahonnan letöltheti és akár azonnal használatba is veheti a
HNS SPCea program ingyenes változatát, vagy megismerkedhet a HNS SPC program próbaváltozatával.
HNS Műszaki Fejlesztő Kft.
Tel: (96) 506-930
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
HNS Műszaki Fejlesztő Kft.Város: Győr Weboldal |
